Az eredmények értelmezéséhez
A statisztikai erdőleltározás mintavételi módszeréből adódóan következik, hogy egy-egy területegységre, avagy egy azonos terület eltérő paramétereire (pl. hidrológia, aktuális erdőtársulás csoport, stb.) kapott eredmények eltérő megbízhatósággal rendelkeznek, melynek alapvető indoka az adott tulajdonságnak a mintában való eltérő reprezentáltsága. Egy-egy adott eredménytáblázatban (mátrixban) is szembesülni lehet a fentiekkel a konfidencia intervallum vizsgálatával. Statisztikai és a felhasználó szempontjából is fontos kérdés annak eldöntése, hogy milyen megbízhatóságú adatot szabad, érdemes megjeleníteni. Az erdőleltározás honlapjának összeállításakor inkább a felhasználói szempontok érvényesültek, azaz szélesebb konfidencia intervallumú adatok (pl. megyékre vonatkoztatott adatok)is publikálásra kerültek. Mindez elsősorban azért került felvállalásra, mert az erdőleltározás esetén egy előzmények nélküli, hiánypótló adatközlésről lehet beszélni, így ˗ az esetenkénti adatbizonytalanság maximális szem előtt tartásával ˗ mindenképp informatív az adatközlés. További tapasztalat, hogy pár, valóban szélsőséges és kevés mérési adattal rendelkező esettől eltekintve, a kiértékelhető adatok mennyiségének növekedésével elsősorban a konfidencia határok kezdenek szűkülni, míg a becsült értékek markánsan nem változnak. Fentiek tudatosítása és az adatok értelmezése, felhasználása szempontjából azonban kiemelten fontos!
Konfidencia intervallum
A statisztikai táblák becsült értékei mellett túlnyomó részt feltüntetésre kerül a konfidencia intervallum alsó és felső határa 95%-os megbízhatóság mellett.Ez azt jelenti, hogy a tényleges érték 95%-os valószínűséggel a konfidencia intervallum alsó és felső határa közé esik.
Amennyiben egy statisztikai táblában egy értéknél az intervallum alsó határánál „0” érték van feltüntetve, akkor a konfedencia intervallum nem lesz szimmetrikus a becsült érték körül. Viszont ekkor is igaz, hogy a konfidencia intervallum 95 %-os megbízhatósággal tartalmazza a tényleges értéket, mivel a tényleges értékek nem vehetnek fel negatív értéket.
Az erdőterület esetében például a 2167400 ha számított érték mellett 2 131 659 ha és 2 203 141 ha értékeket találjuk. Ez azt jelenti, hogy a valós érték – ami tehát nem feltétlenül egyenlő a számítottal – 95%-os valószínűséggel a 2 131 659 ha és 2 203 141 ha értékek közé esik. Ez a viszonylag kis intervallum ebben az esetben egyben arra is utal, hogy a terület meghatározásunk kellően pontosnak tekinthető.
Ez természetesen azt is jelenti, hogy minél szélesebb egy adatsor konfidencia intervalluma, annál nagyobb fenntartással kell azt kezelni. Ilyen esetek a vonatkozási területegység csökkenése (pl. országos helyett regionális, megyei, esetleg erdészeti táj szintű) és ritka-ritkább előfordulású – tehát a mintában alacsonyabban reprezentált – jellemzők (pl. ritka fafaj, ritka talajtípus, stb.) esetében várható.
Felvétel akadályozva
Az erdőterület értéke magában foglaljaaz erdőterületnek minősített, de akadályoztatás miatt fel nem vett mintapontokat is. Ilyen akadályoztatás lehet pl.: árvíz, zárt katonai terület, stb.
A területi alapú statisztikákbanez értelemszerűen azt jelenti, hogy abban az esetben, ha egy adott jellemző az OEA-bólnem áll rendelkezésre, akkor a mintapontot az adott jellemző szempontjából „definiálatlannak” tekintjük. Vagyis például a Természetességi kategóriánkénti területi megoszlás összege csak a „definiálatlan” értékkel kiegészítve adja az országos összes erdőterületet
Egy speciális vonatkozása ennek a „problémakörnek” az olyan jellegű statisztika, ahol mintafa, kisfa, tuskó, holtfaanyag jellemzői kerülnek bemutatásra. Ilyen például egy adott fafajcsoport összes fatérfogata. Ebből az értékből értelemszerűen hiányoznak az akadályoztatás miatt fel nem vett mintapontokon potenciálisan mérhető fatérfogatértékek, ami egyben azt jelenti, hogy ez az aggregáltérték országosan – kis mértékben ugyan, de – alá van becsülve. Szintén alá vannak becsülve azok a fajlagos értékek, melyek az országos összes erdőterület egy hektárjára vonatkoznak.
Fiatal állomány
Bizonyos szempontból hasonlít az akadályoztatás miatt fel nem vett mintapontok esetéhez, hiszen itt is vannak potenciális mintafák, de a mintapont szegmentálása miatt egyedi mintafa felvételére nincs lehetőség. Az emiatt hiányzó „mintafa értékek”, pl. a fatérfogat, értelemszerűen szintén alá van becsülve.
Rendelkezésre állnak viszont az állományszintű jellemzők, mint például az Aktuális erdőtársulás, vagy a Záródás. Így az akadályoztatás miatt fel nem vett mintapontokkal szemben ezek hiánya nem torzítja a statisztikát.
Vágásterület, Záródáshiányos, Kis fák,
Ezeken a mintapontokon a faállományra és a mintafákra vonatkozó jellemzők – azok hiányában – nem kerülnek meghatározásra. Adattári hasonlattal élve bizonyos szempontból „üres területnek” minősülnek.
Nem mintapont
Speciális kategória, ami erdőterületnek minősül, de rajta felvétel nem történt, mert a mintapont létesítés kritériumainak nem felelt meg. Pl. a pontközép erdőterületre esik, de 50 m2-nél nagyobb egyéb területtel is érintett a mintaterület, mely állapoton eltolással sem lehet javítani.
Adattári adat
Egyes adatok az OEA-ból származnak. Alapelvként elfogadott, hogy megbízható felvétel, vizsgálat alapján lehet ezek közül egyes értékeket korrigálni, különös tekintettel arra az esetre, mikor a mintaterület eltér az adott erdőrészlet átlagától. Ilyenek például a termőhelyi adatok, a mintafák kora, de például az erdőtervi azonosító értelemszerűen nem módosítható.
A statisztikai feldolgozás során felhasználásra kerülnek egyéb OEA adatok is. Például: elsődleges rendeltetés, tulajdonforma, stb.
Adattári statisztikai adatok
Speciális azon statisztikai tábláknak köre melyekben az NFI és az OEA adatok kerülnek összevetésre. Ilyen például az országos fafajcsoport terület megoszlás, ahol is az NFI során számított területi adatok kerülnek összevetésre az Adattárból származó területi adatokkal. Hangsúlyozni kell, hogy az összevetésnél szempont volt a közös adattartalom/adatplatform megteremtése, de az természetesen a fentebb közölt megjegyzésekkel együtt értékelendő.
Sajátos területiértékek a statisztikákban
Fentiek miatt az egyes statisztikákban nincs adat megnevezéssel szerepelnek olyan oszlopok és/vagy sorok, melyekben az adott jellemző nem értelmezhető. Pl. a faállományok őshonossága nem értelmezhető a kisfás vagy üres területeken, ugyanakkor ezek klíma szerinti megoszlása informatív lehet.
Területi egységre vetített adatok
A számítások eredményeképpen alapvetően vagy egyszerű aggregált, vagy pedig területi egységre vonatkoztatott adatok állnak rendelkezésre. pl. kisfák db/ha, fatérfogat m3/ha értékek. Ezen adatok statisztikáiban az összesen oszlop, ill. sor adatok értelemszerűen nem a felette, ill. előtte levő adatok összegét, hanem a teljes oszlop, ill. sor jellemző alapján számított átlagértékeket tartalmazzák.
Kiugró értékek
Néhány esetben, ha egyes jellemzők kevés mérési adattal rendelkeznek, akkor egy-egy helyileg mért szélsőséges érték az adott jellemző összegzett értékeit is torzíthatja. A torzítás annál inkább várható, minél kisebb területi egységre vonatkozik a statisztika.