Biomassza számítás az erdőleltárban
Az NFI felvételek során megmért mintafák mindegyikére az alábbi értékek összege adja a teljes föld feletti biomassza mennyiségét:
- Álló fa vágáslap fölötti térfogatából számított fatömeg,
- Álló fa föld felszíne és a vágáslap közötti tuskójának tömege
- Lombos fák levélzetének tömege
Az álló fa térfogata magában foglalja a vastag- és vékonyfát is. A térfogat átszámítása tömeggé dr. Somogyi Zoltán (ERTI) által fafajonként megadott légszáraz sűrűség értékek alapján történt.
A tuskók föld feletti térfogatának számítása hengeres közelítő számítással történt. A henger magassága, vagyis az átlagos vágáslap magassága az NFI felvételek során mért kb. 39400 tuskó közül az 50 cm-nél alacsonyabb kb. 38000 tuskó magasságának 15 cm-es átlagából adódott. A henger átmérője pedig minden fára a mért átmérőből aNyME-vel együtt kidolgozott tőátmérő-mellmagassági átmérő közötti,fafajcsoportonként meghatározott függvénnyel került kiszámításra.
A fák Sopp tábla alapján számított térfogata fenyőkre tartalmazza a tűlevelek térfogatát is, ezért a levélzet tömegét csak a lombos fákra kellett külön számítani. A számítások az SC13 projektben használt német és osztrák példa alapján alkalmazott függvénnyel:
Ahol b0 = 0.0377, b1 = 2.43 and b2 = -0.913
a fák átmérőjéből és magasságából történtek.
Megjegyzendő, hogy a fentiek alapján számított biomassza mennyisége csak az álló fák alapján történt, melynek a 2,2%-a holt fákból származik. Amennyiben a teljes biomassza a kérdés, akkor a többi táblázatban szereplő tuskó, fekvő holtfa, kisfa és felhalmozott holtfa mennyiségét is figyelembe kell venni. Ezek térfogata a felvételi adatokból szintén kinyerhető, viszont biomassza tömeggé való átszámításuk további megfontolásokat igényel, mivel az eltérő korhadtsági fokok nagyon lecsökkentik a sűrűség értékét.