EMMRE
Az Erdővédelmi Mérő és Megfigyelő Rendszert az 1985-ben létrejött nemzetközi együttműködési program, az IPC Forests hívta életre. Az ICP Forests (International Cooperative Programme on Assessment and Monitoring of Air Pollution Effects on Forests) elsősorban a levegőszennyezés erdőkre gyakorolt hatásainak vizsgálatát tűzte ki céljául. Magyarország is csatlakozott a programhoz, azonban az európai gyakorlattól eltérően egy átfogóbb, részletesebb monitoring rendszer kidolgozásába kezdett bele.
Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény, és annak végrehajtási szabályait tartalmazó 29./1997. (IV. 30.) FM rendelet szövegében már szerepel az Erdővédelmi Mérő és Megfigyelő Rendszer, melynek jelenlegi működését a 2009. évi XXXVII. és a 2017. évi LVI. törvény, valamint a 61/2017. (XII. 21.) FM rendelet szabályozza, melyek a feladatokat az alábbiak szerint foglalják össze:
- Nagyterületű erdőleltár alapelvei szerint működő erdőkár felmérés hazai módszerének és rendszerének kidolgozása és működtetése, különös tekintettel a légköri szennyezés erdőkre gyakorolt hatásának vizsgálatára.
- Az erdők egészségi állapotának erdőrészlet szintű meghatározása évente – a hazai erdők 1/10-én – az erdőtervezéssel érintett területen.
- Az előző két felmérésből származó adatok számítógépes feldolgozása és tárolása.
- Magyarország képviselete a nemzetközi együttműködési programban. A programmal kapcsolatos nemzeti tevékenység koordinálása.
- Nagy területen jelentkező elemi kár, vagy járványos megbetegedés esetén önálló megfigyelő rendszer létrehozása és működtetése.
Az EMMRE feladatait két intézmény, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézete (NAIK ERTI) és a Nemzeti Földügyi Központ Erdészeti Főosztálya (NFK EFO) látja el, ez utóbbi koordinálja a teljes monitoring programot is. Összetevői az alábbi ábrán láthatók, míg részletes leírás, ismertetés a két működtető intézmény honlapján olvasható.
A rendszer az évek során folyamatos fejlesztéssel finomításra került, melyhez a hazai tapasztalatok és a nemzetközi együttműködések szolgáltattak megfelelő hátteret. A felvételezések természetesen a nemzetközi metodikával összhangban zajlanak, így a hazai felmérések eredményei összevethetőek az európai adatokkal.
Az NFI, vagyis a Nemzeti Szisztematikus Erdőleltár nagyterületű statisztikai adatgyűjtés, mely az ország egész területét lefedő mintavételi hálózat csaknem 11.000 pontján rögzít számos paramétert. A faállomány egyedszintű felmérése mellett az állományszintű jellemzők és a termőhelyi adottságokra, valamint az ökoszisztéma állapotára vonatkozó információk is felvételezésre kerülnek, így az erőleltár mind gazdasági, mind ökológiai szempontból sokoldalúan felhasználható, fontos adatok forrása.
Az EVH I. keretein belül kerül vizsgálatra a hazai erdők évenkénti egészségi állapotváltozása, beleértve a megbetegedések és károsodások időbeli előfordulását és térbeli elhelyezkedését is.
Az Erdőtűzvédelmi monitoring segítségével nyomon követhető a tűzszezon folyamán a biomassza nedvességtartalmából, kiszáradásából adódó erdőtüzek gyakorisága, s napi szinten meghatározásra kerülnek a erdőtűz által veszélyeztetett országrészek.
Az Éghajlatváltozási monitoring elsődleges célja a klímaváltozás hatásainak vizsgálata, valamint az erdő ehhez való alkalmazkodási lehetőségeinek feltárása. A kutatómunka 2013. óta zajlik, melynek fókuszában a változó környezeti hatótényezőkre leginkább érzékeny bükkösök állnak.
Az OENyR, azaz Országos Erdőkár Nyilvántartási Rendszer széles körben, egységes keretben, földrajzi területhez rendelten gyűjt információkat - túlnyomórészt a jogosult erdészeti szakszemélyzet kárbejelentői alapján. Ezáltal pontos, egységes, erdőrészlet szintű adatgyűjtés valósul meg.
Az időszakosan végzett Célvizsgálatok a természetben nagyobb mértékben megjelenő károsítások felmérésére biztosítanak lehetőséget. E vizsgálatok célja a váratlan, tömegesen fellépő, potenciálisan nagy gazdasági kárt jelentő zárlati vagy egyéb, nem őshonos károsítók felderítése, illetve az ellenük való védekezéshez való segítségnyújtás.
Az EVH II. monitoring rendszer a fák egészségi állapotának vizsgálata mellett a károk okainak feltárását, az ok-okozati összefüggések elemzését és az erdei ökoszisztémákban zajló folyamatok leírását tűzte ki célul.
Az Erdészeti Fénycsapda Hálózat az erdészetileg jelentős rovarfajokat elterjedését és egyedszám-változásait vizsgálja. Ennek segítségével lehetőség nyílik az inváziós fajok térnyerésének vizsgálatára, valamint prognózis készíthető egyes kártevő rovarok populációs fluktuációjáról.
A TEMRE a NAIK ERTI távérzékelésen alapuló erdőállapot monitoring rendszere. A folyamatban lévő Földmegfigyelési Információs Rendszer (FIR) fejlesztése lehetőséget nyújt az erdőterületek kiterjedésében bekövetkező változások, és a különböző erdőkárok gyorsabb észlelésére, előrejelzésére, illetve a záródáscsökkenés vizsgálatára.
A Vadállomány által okozott élőhely változás felmérése országos lefedettségű terepi felvételei 2002-től 2008-ig gyűjtöttek információt elsődlegesen az őshonos faállományok felújítási korú és fiatalos állományainak vizsgálatára, összehasonlítva a hasonló adottságokkal rendelkező bekerített és kontroll parcellákat.