HU | EN
Főoldal Módszertan Munkafolyamat Felvételezés

Felvételezés

Ha a mintapont erdőterületre esik, akkor terepen állandósított, középpontjával meghatározott 12,62 m-es (500 m²) sugarú mintaterület kerül kijelölésre.

Mintapont felvétele

A mintaponton önálló rétegként tárolva az alábbi jellemzők kerülnek felvételre:

  • Általános adatok
  • Mintaterület adatok
  • Mintafák (Fák)
  • Kisfák
  • Fekvő holtfa (Holtfaanyag)
  • Tuskó
  • Zárlati károsítók
Felvételezés
A mintaponton felvett jellemzők rétegenkénti kiosztása

Általános adatok kitöltése

Mágneses deklináció

Az aktuális felvételi évben a mintapontra vonatkozó deklinációs értéket adja meg. Értéke a terepi munka előtt kiszámításra és feltöltésre kerül a projektbe.

Felvételi körülmények

Itt adhatjuk meg, hogy a felvétel könnyű, közepes, nehéz vagy extrém nehéz terepen történt-e.

Előző helyen felvéve

A mintaponton GPS-el mért valós koordinátát tartalmazza. Ha a pont eltolásra kerül, akkor az eltolt helyen mért koordinátákat kell itt megadni. Ha a mintapontot nem lehet megközelíteni, vagy kerítés, vagy egyéb más ok miatt nem lehet pontosan felkeresni, akkor az elméleti koordinátát kell megadni.

Eltolás iránya

A mintapont eltolási irányának megadására szolgál.

GPS mérési pontosság ( m)

A GPS-ről leolvasott mérési hiba értéke m-ben megadva.

Pont státusza

A pontelőkészítés során a terepi számítógépre az összes terepi pontnak ítélt mintahely felkerül. A terepi felülvizsgálat azonban eredményezheti azt, hogy az adott terepi pont nem erdőterületre esik, illetve előfordul, hogy egyes esetekben még a pont közelébe sem lehet jutni, annak eldöntésére, hogy az adott pont milyen minősítést kapjon. A pont státusza mezőben a fenti esetek az alábbi kategóriáknak megfelelően sorolandók be:

  1. Erdőterület
  2. OWL_Egyéb fával borított terület
  3. Csak erdőpoligon (erdőtervezett)
  4. Csak erdőpoligon (erdőtervezett)
  5. Nem fával borított terület
  6. Mezőgazdasági ültetvény jellegű (pl. gyümölcsös)
  7. Egyéb művelési ággal érintett a mintaterület (víz)
  8. 6 m-nél szélesebb nyiladék
  9. 20 m-nél keskenyebb erdősáv
  10. Nem nagyobb, mint 5000 m²
  11. Megközelíthetetlen
  12. Fás szárú energiaültetvény
Felvételi dátum

A felvétel dátuma.

Fotók azonosítói

A mintapontról készített fénykép azonosítója. Az első ciklusban kötelezően minimum 2 fényképet kellett elkészíteni, amely azon túl, hogy általános képet szolgáltat a helyszínről, segíthet a feldolgozáskor is bizonyos kérdések megválaszolásához.

Felvételt vezette (Felvételező neve)

A pont felvételét végző csoportvezető neve.

Segédmunkás

A felvételezést segítő kolléga megnevezése.

Megjegyzés

Minden, a mintakörre vagy a felvétel körülményeire vonatkozó hasznos információt itt kell rögzíteni, amely javítja az adatok értelmezhetőségét.

Igazgatóság

A mintapont elhelyezkedése az igazgatóságok (jelenleg megyei kormányhivatali csoportosítás) szerint.

Helység

Feltüntetésre kerül, hogy a mintapont mely helységhez tartozik.

Az erdőrészlet azonosítói (Tag, Részlet, Alrészlet)

Amennyibe a terület része az Országos erdészeti Adattárnak, akkor az abban szereplő azonosító kerül megadásra.

Részlet típusa:

Itt kell feltüntetni, hogy a mintaterület erdőrészlet, egyéb részlet, avagy nem erdőtervezett státuszú.

Domborzat

A mintakörre vonatkozó domborzati kategóriát kell megadni a kódjegyzék alapján.

Tengerszint feletti magasság

A GPS-ből kinyert érték, mely a mintaterület középpontjára vonatkozik.

Fekvés

A mintakör jellemző égtáj szerinti fekvését, illetve ártér esetén az ártér fekvését kell feltüntetni a kódjegyzék alapján.

Műszeres lejtés

A mérés a műszerpark magasságmérő eszközével könnyen elvégezhető, akár több mérést is célszerű végrehajtani, a hegy felé illetve a lejtő irányába.

Lejtés

Az előző mezben megállapított értéket, vagy több mérés esetén az értékek átlagát egész fokban kell megadni, a mintaterületre jellemző átlagos lejtést.

Vízgazdálkodási fok

A kódjegyzék alapján.

Klíma

A kódjegyzék alapján, megállapításánál nemcsak a mintakört, hanem nagyobb területet (a mezoklímát) kell figyelembe venni.

Hidrológia

Megadása a kódjegyzék alapján történik.

Genetikai talajtípus csoport

A ,,Genetikai talajtípus” besorolását segíti.

Genetikai talajtípus

A megadott „Genetikai talajtípus csoport”-on belül kell pontosan meghatározni a genetikai talajtípust. A kódjegyzék alapján.

Termőréteg vastagság

A kódjegyzék alapján.

Fizikai talajféleség

A kódjegyzék alapján.

Talajkár

A kódjegyzék alapján.

Fahasználat

A - megítélhetően az elmúlt 10 évben végrehajtott - legutolsó fahasználati mód írandó le, amennyiben van látható nyoma.

Használat éve

A legutolsó fahasználat becsült éve.

Bizonytalanság

A térképi előkészítés során tapasztalt bizonytalanságok vannak itt előre feltöltve, annak érdekében, hogy segítsék a felvételt vezetőt a pont státuszának eldöntésében.

Előző helyen felvéve

Annak rögzítése, hogy korábbi mintapont megléte esetén az újbóli mintavétel a korábbi avagy attól eltérő ponton történt.

Mintaterület lap kitöltése

Mintaterület státusza

1. Faállománnyal borított

A mintaterület kielégíti a felvétel kritériumait, 7 cm-es vagy annál vastagabb egyedekkel borított. (A mintaterületen legalább 1 db felvett egyedi mintafa található!)

2. Vágásterület

Ha a mintaterületről, a fák teljesen kivágásra kerültek, és 7 cm-nél vékonyabb fák sincsenek rajta, akkor ez az érték adandó meg. Ezt az értéket kell akkor is megadni, ha csak a mintaterületen kerültek kivágásra a fák, de az erdőrészlet még áll.

3. Záródáshiányos erdőterület

Olyan egybefüggő, 0,5 ha-nál kisebb üres terület, amelyen sem mintafa, sem kis fa nem található és nem is fahasználat miatt vált a terület üressé. Elsősorban erdőrészletben található, termőhelyi hibából keletkező kisebb záródáshiányos foltok.

4. Nem mintapont

Ha a pont státusza erdőterület, de mintaterület mégsem hozható létre (pl. pontközép erdőterületre esik, de 50 m²-nél nagyobb egyéb területtel is érintett a mintaterület, mely állapoton eltolással sem lehet javítani) akkor ez a besorolás szükséges.

5. Felvétel akadályozva

Lényeges különbség az „Általános adatok”- nál levő „Pont státuszában” megadható „Megközelíthetetlen” és a „Felvétel akadályozva” között, hogy ez utóbbi esetben biztosan be lehetett sorolni a mintaterületet az erdőterület kategóriába, az akadályoztatás csak ezen döntés után jelentkezett.

Ha nem lehet a mintaterület közelébe jutni és nem állítható bizonyossággal, hogy a terület erdőterület, akkor az „Általános adatok”-nál levő „Pont státuszában” kell a „Megközelíthetetlen” értéket megadni.

6. Kis fák

Az a mintaterület, amelyen nem található csak 7 cm-nél vékonyabb egyed. Ha a mintaterületet levágták, de azon már van természetes úton felverődött, vagy mesterséges úton telepített újulat, ami a kis fák kritérium rendszerének megfelel, akkor ezt a mintaterület besorolást kell alkalmazni. Szikleveles csíranövényt nem kell figyelembe venni.

7. Fiatal állomány

Ha az adott koncentrikus mintakörben nincs egyedileg felvehető mintafa, de a nagyobb körben fellelhető vékonyfa, mely csupán a szegmentálás miatt nem minősül mintafának, akkor ezt a besorolást kell alkalmazni.

Aktuális erdőtársulás csoport

Segédmező, az erdészeti hatóság által is használt 23 típus közül lehet választani. Az „Aktuális erdőtársulás” besorolását segíti.

Aktuális erdőtársulás

A megadott „Aktuális erdőtársulás csoport”-on belül kell pontosan meghatározni az aktuális erdőtársulást a mintaterületen látottak alapján. Ha a mintaterületen csak kis fák vannak, akkor az aktuális erdőtársulás nem adható meg.

Potenciális erdőtársulás csoport

A potenciális természetes erdőtársulás-csoportot kell megadni a kódjegyzék alapján, függetlenül az aktuális erdőtársulástól. Ha az állapítható meg, hogy az adott helyen potenciálisan nem lenne erdőtársulás, akkor a ,,Nincs” értéket kell megadni.

Szintezettség

Itt adhatjuk meg, hogy a teljes mintaterületen levő állomány üres, egyszintű, avagy többszintű, esetleg szálaló.

Záródás_első szint_%

Az egyetlen vagy első szint záródását kell megadni, mely maximum 100 % lehet.

Záródás_második szint_%

A második vagy további szintek együttes záródását kell megadni, mely maximum 100 % lehet.

Cserje borítottság

A mintaterületen a cserjeborítottságot kell megadni. Itt egyrészt a cserjeborítottság mértékét, másrészt a borítottság fedettségének típusát (egyöntetű vagy csoportos) kell megbecsülni az erdőtervezés során használt kategóriákat használva.

Invazív cserje aránya

A mintaterületen előforduló cserje fajok borításán belül az invazív fajok aránya 5%-os pontossággal.

Lágyszárúval való borítottság

A mintaterület lágyszárúval való borítottságát kell megadni a cserjeborítottságnál is használt kategóriákat használva.

Invazív lágyszárúak aránya

A mintaterületen előforduló lágyszárú fajok borításán belül az invazív fajok aránya 5%-os pontossággal.

Elhalt ág borítottság

Az elhalt ágak (a holtfaanyagba be nem számított, nem térképezett, 1m-nél rövidebb vagy 10cm-nél vékonyabb) területi borítottságát (elhalt ágakkal való területi érintettségét) kell megbecsülni.

Elhalt ágak eloszlása

Az elhalt ágak borítottságába beletartozó holtfaanyag elhelyezkedésére vonatkozó információ.

Felhalmozott holtfaanyag területe (m²)

A mintaterületen közvetlen emberi beavatkozás következtében felhalmozott holtfaanyag becsült területfoglalása. Itt a sarangokat, tuskópásztát, ág-gally halmokat, valamint a fahasználat során a használat idejében vagy közvetlenül utána a földön fekvő egyedeket (amelyeket a későbbiekben feltételezhetően kivisznek a részletből) kell figyelembe venni. A kidőlt egyes fatörzsek felvétele a "holtfaanyag" felvételezése során történik.

Felhalmozott holtfaanyag_(m²)

A mintaterületen felhalmozott holtfaanyag becsült térfogata.

Természeti kár oka

Jelentős természeti kár estén itt kell megadni a természeti kár okát, amennyiben annak fekvő holtfaként való felvétele nem megoldható, illetve balesetveszélyes.

Természeti kár területe (m²)

A természeti kárral érintett terület nagysága 0,1 m²-es pontossággal.

Természeti kár (m³)

A természeti kárral érintett faanyag mennyisége 0,1 m³-es pontossággal.

Kis fák mintaterületen (3 m-en) belüli záródása

A 3 m sugarú körön belüli 7 cm-es mellmagassági átmérőt el nem érő mintafák koronazáródása %-os értékben megadva. Minden esetben a 3 m sugarú körre kell vonatkoztatni.

Fúrt fafaj:

A mintakörön kívül növedékfúrásra kiválasztott, a mintakör jellemző fafajával azonos fafajú mintafa faja.

Fúrt fa átmérő_(mm)

A növedékfúrásra kijelölt mintafa átmérője.

Fúrt fa alsó átmérő_(mm)

A fúrt fa - a fakitermelésnél feltételezhetően alkalmazott döntővágás magasságában (kb. 10-20 cm között - mért átmérője (amennyiben ebben a magasságban nem aránytalanul nagy a terpeszesség).

Furat_hossz_(mm)

A fúrt mintafából kivett furat teljes hossza.

Bekerített

A mintapont bekerítettségére vonatkozó információ. Lehet a vad károsítása ellen bekerített; lehet bekerített tömb (pl.: természetvédelmi terület; lehet bekerített vadaskert is.

Belterület

Ha a mintapont belterületen helyezkedik el, akkor ezt a tényt rögzíteni szükséges.

Parkerdő

Ha a mintapont belterületi sport, turisztika és üdülés céljára kijelölt parkerdőben helyezkedik el, akkor ezt a tényt rögzíteni szükséges.

Megjegyzés

Minden a mintaterület felvételére vonatkozó megjegyzést itt kell feltüntetni.

Cserje

A mintaterület teljes egészén előforduló cserje fajok felsorolásszerű megadása.

Lágyszárú

A mintaterület teljes egészén előforduló lágyszárú fajok felsorolásszerű megadása.

Egyéb fák

A mintaterület előforduló olyan fajok, amelyek egyedi sem a mintafák közé, sem a kisfák közé nem sorolhatók (pl.: egyetlen 14 cm-es vadkörte fa van a ploton, mely 8 méter távolságra a középponttól). Ezen fajok felsorolásszerű megadása szükséges ebben a listában.

Kis fák felvételezése
Felvételezés
Kis fák számbavétele terepen

A 7 cm-nél kisebb átmérővel bíró egyedekről, az úgynevezett „kis fákról”, a mintapont közepe körül elhelyezkedő 3 m sugarú körben kell leltárt készíteni.

A felvétel során magassági csoportonként, azon belül fafajonként meg kell adni a becsült átlagátmérőt mm-es pontossággal, valamint ha észlelhető, a vezérhajtások csúcsrügyeinek vad általi károsítását, rágását egyed szinten (db).

Magassági csoportok

A kisfákat 3 magassági csoportba kell besorolni, az alábbiak szerint:

Az adott egyed legmagasabb pontjának a talajszinttől való magassága

  • nem nagyobb, mint 50 cm
  • 50,1 cm és 200 cm közé esik
  • 200 cm-nél nagyobb
Fafaj

A kiválasztott kis területen előforduló fafajokat kell itt megadni.

Darabszám:

Az ép és a rágott kisfák darabszáma összesen.

Ép (db):

Fafajonként meg kell adni a csúcsrügy rágással nem érintett egyedek darabszámát.

Csúcsrügy kár (db):

Fafajonként meg kell adni a csúcsrügy rágással érintett egyedek darabszámát.

Átl_Átmérő (mm)

A kiválasztott mintaterületen az azonos fafajú és egy magassági csoporthoz tartozó kisfák átlagos faegyedek fél magasságban becsült átmérője, mm-ben.

Mintafák felvételezése

A korábbiakban megadott elvárások szerint a megfelelő koncentrikus körben (szegmensben) fel kell venni az adott szegmensre megadott minimális átmérőt elérő élő és elhalt (álló holtfa) egyedeket, magassági osztálytól függetlenül, amennyiben azok az 1,3 m-t elérik. (Az 1,3 m-nél alacsonyabb álló holtfa tuskónak minősül). Mintafának kell venni a korona vagy törzstörött egyedeket is amennyiben magasságuk eléri az 1,3 m-t, de károsodásuk tényét rögzíteni kell. A mintafák attól függően, hogy mutatnak-e életjelet élő vagy holtfaként kerülnek meghatározásra.

A mintafák kijelölése

A mintafákat a polár-koordinátájukkal azonosítjuk be.

D1,3_(mm)

A földtől 1,3 méter magasságban, a törzs tengelyére merőlegesen kell megadni.

Magasság mérése

Az élő egyedek magasságát a következő szempontok szerint kell végezni a felvételezőknek:

  • Az állományt alkotó főfafaj(ok-)ból mintapontonként minimum 5 egyedet meg kell mérni!
  • Mellékfafajok esetén magasságmérést akkor kell végezni, ha azok elegyaránya a 10%-ot eléri. Amennyiben ez teljesül, minimum 1 db mérés, ha a 20 %-ot is eléri, akkor minimum 3 db mérés elvárt.
  • A magassági görbe szerkesztéséhez (azaz a magasságméréshez) a fákat úgy kell kiválasztani, hogy azok az alábbi feltételeknek minél jobban megfeleljenek:
  • A mintaterületre szerkesztendő magassági görbe közel teljes átmérő tartománya reprezentált legyen. Az átmérőeloszlás szélsőértékeiből ne, de az eloszlási görbe szélső tartományaiból viszont mérni kell egyedeket.
  • A mintaterület egyedeinek átmérőeloszlását is szem előtt tartva a nagyobb gyakorisággal bíró átmérőcsoportokból több egyedet kell mérni.
  • Lehetőleg a jól látható, mérhető egyedek kerüljenek kiválasztásra a fenti elvárások teljesülése után.

Felvételezés
Az átmérőmérések helyének meghatározása (Forrás: COST E-43)
Élő koronaalj

Azoknál az élő egyedeknél, ahol magasságmérés történik, meg kell mérni az élő korona alját is.

Elhalt koronaalj

Azoknál az élő egyedeknél, ahol magasságmérés történik meg kell mérni az elhalt korona alját is.

Fafaj

A mintafa fafaja

Fa státusza

Mivel az élő és álló holtfa egy mérési eljárásban és egy űrlapon kerül meghatározásra, ezért szükséges azok elkülönítése. Ugyanitt rögzíthető a valamely okból fekvő, de még élő fák státusza is.

Eredet

A mintafa eredete

Szociális helyzet

A mintafa szociális helyzete a mintakörben. A Kraft-féle osztályozás alapján kell a mintafákat minősíteni.

Korona és törzstörött egyedek magassági osztályának meghatározása a mindenkori valós állapoton kell, hogy alapuljon.

Levélvesztés mértéke

Az egészségi állapot megítélésére használt ICP öt fokozatú besorolás alkalmazandó a levélvesztés mértékének megítélésére, illetve itt jelölendő az is, ha a faegyeden a felvétel idején éppen nincs lombozat.

Festés jele

Amennyiben a mintafa egyike azon mintafáknak, melyek törzsén a mintapont közepének beazonosítását szolgáló festés található, akkor ezt a tényt rögzíteni szükséges.

Korona/Törzs

Amennyiben a mintafa korona min ¼ magasságcsökkenést okozó koronatörést vagy törzstörést szenvedett, akkor ennek tényét meg kell adni.

Korhadtság foka (holtfánál)

Csak az elhalt mintafáknál megadandó érték, az alábbi kategóriák alapján:

  • 1-2 éve halott, ép kéreg és fa
  • A fa kemény, kéreg, háncs helyenként levált
  • A fa részben korhadt
  • A fa nagyobbrészt puha, korhadt
  • Csaknem teljesen elkorhadt, mozgatásra szétesik

Kor

Az adott faegyed életkora. Értéke többnyire Adattárból átvett, de lehet korábbi FNM adatokból átvett, évgyűrűszámolással meghatározott, vagy becsült adat.

Holtfák felvételezése

A teljes mintaterületen fel kell térképezni a fekvő holtfa törzseket 10 cm-es minimum csúcsátmérőtől kezdődően, ha a minimum átmérőmérés helye és a törzs vastagabb vége közötti távolság az 1 m-t eléri (holtfaanyag hossza).

Az elhalt, fekvő holtfaanyag hossza

A holtfaanyag hossza a fa töve és csúcsirányba haladva a 10 cm átlagos átmérőt még meghaladó keresztmetszet helye közötti távolság. Csak az 1 m-t elérő vagy meghaladó egyedekkel foglalkozunk, ellenkező esetben az elhalt ágaknál kerülnek feltüntetésre. Abban az esetben, ha a fekvő holtfa egy része mintakörön kívülre esik, akkor az adatok feldolgozásakor a kieső rész nem kerül figyelembe vételre.

Átmérő

A holtfaanyagnak a legkisebb – jellemzően a csúcs- – (min. 100 mm) és a legnagyobb – jellemzően a tő- – átmérőjét kell mérni.

Lomb/Fenyő

Meg kell adni az egyed kategóriáját.

Korhadtság foka

Meg kell adni az egyed korhadtság fokát, melynek kategóriái az álló holtfánál ismertetettel megegyezőek.

Tuskók felvételezése

A mintaterületen belül a 200 mm-es átmérőt elérő tuskókat kell felmérni és térképezni. (Tuskónak számít, ezért itt kell szerepeltetni az 1,3 m-nél alacsonyabb törzstörött fákat is.)

Átmérő

A tuskó felső átmérője, mm-ben megadva. Abban az esetben ha a felső átmérő nem éri el a 200 mm-et, de a jelentős tuskómagasságnak is köszönhetően alacsonyabban már eléri a mintába kerülés határát, úgy a felvételezés az alacsonyabb ponton mért átmérő és magassági érték megadásával történik.

Tuskó magasság (cm)

Meg kell adni a tuskó magasságát, cm-es élességgel.

Lomb/Fenyő

Meg kell adni az egyed kategóriáját.

Korhadtság foka

Meg kell adni az egyed korhadtság fokát, melynek kategóriái az álló holtfánál ismertetettel megegyezőek.

Növedékcsap gyűjtése

2011-től a mintaterületen kívül, de annak közvetlen közelében a mintaterületre jellemző főfafajjal azonos fafajú és közel azonos méretbeli jellemzőkkel bíró egyedet kell megfúrni. A fúrást 1,3 m magasságban kell elvégezni az átmérőmérés hosszú szárának irányával azonos irányban, figyelembe véve az átmérőmérés szabályait.

Zárlati károsítók

Itt kell jelölni, ha valamely zárlati károsító jelenlétét tapasztaltuk a mintaterületen.

Felvételezés
A kiemelt figyelemmel kísért zárlati károsítók megadása