Hiányzó magasságok előállítása
A magassági érték a fatérfogat számításának egyik összetevője.A mintafák felvételezése során az összes mintafa átmérője felvételre kerül, de magasságmérésre csak azok kisebb hányadánál kerül sor. A nem teljes körű magasságmérés oka egyrészt az erőforrások szűkössége, másrészt, hogy a tapasztalatok szerint számottevő pontosságnövekedés nem várható a teljes körű magasságméréssel. Az is ismeretes, hogy az erdőleltározás feldolgozásakor a magassági görbék alkalmazásával történő fakészlet meghatározást célszerű előnyben részesíteni. Ezáltal egyrészt az idősoros összehasonlítások számára kedvezőbb környezet kerül kialakításra, másrészt kevésbé érvényesül az esetleges hibás vagy kiugró magassági értékek torzító hatása.
A magassági görbék fafajonként kerülnek megszerkesztésre, amihez kellő elemszámú és jól kiválasztott egyedek magasságának terepi mérése szükséges. Az erdőleltározás tíz éves teljes ciklusa során a mintafával bíró mintaterületeken átlagosan 7,4 db mintafa magasságalett megmérve. Ez bőven megfelelő mintavételnek tekinthető, főként, ha figyelembe vesszük, hogy ennek az átlagnak a képzésében a 8-nál kevesebb mintafával bíró mintaterületek is részt vesznek.
A magassági görbék előállítása és a hiányzó magasságok kiszámítása a FieldMap Inventory Analyst beépített funkciójával, a függvényillesztés exponenciális görbealkalmazásával történt. A program először az adott fafaj mintaterületenkénti magassági görbéjét próbálja előállítani, amennyiben nincs meg a görbe szerkesztéséhez szükséges kellő elemszám, akkor az országos fafaj szintű magassági görbe kerül alkalmazásra. Ha szélsőséges esetben országosan sincs elegendő (pl. 4 db) mintafa, akkor az országos összes fafaj magassági görbéje kerül alkalmazásra. A számított magassági görbék képlete és grafikonja eltárolásra kerül, így bármikor visszanézhetők.
A fentiek alapján alkalmazandó magassági görbe segítségével az átmérő függvényében kiszámításra kerülnek az egyes fákhoz tartozó magassági értékek. Ez az érték a mintafa magasságaként kerül felhasználásra a fatérfogat meghatározás során, még abban az esetben is, ha az adott egyed egyébként rendelkezik mért magassággal. Tehát a mért adat helyett a függvény adata a térfogatszámítás alapja. Kivételt jelentenek a korona, illetve törzstörött egyedek (minden esetben rendelkeznek mért magassági értékkel), melyek esetében mindig a mért magasságból számítjuk a térfogatot. A magassági görbe alkalmazása esetén ugyanis e mintafák fatérfogata túl lenne becsülve.
A fenti módon előállított magassági görbék alkalmasak arra is, hogy egy-egy régióban az átmérő ismeretében, de magassági érték hiányában a fatérfogat számítást támogassák.